A Volkswagen gyárat 1937-ben alapította a német kormány azzal a céllal, hogy az autógyártással a gazdaságot fellendítsék. Az első modell a Bogár volt, aminek az összeszerelése a második világháború után, 1948-ban folytatódott. A híres, farmotoros autó több privát versenyzőt is megihletett az ’50-es, ’60-as években, mivel a kocsi kialakítását versenyzésre alkalmasnak találták. A ralivilágbajnokság kiírásakor többen is kipróbálták a Bogarat, azonban ez nem talált gyári támogatásra, a világbajnoki futamokra általában az osztrák Porsche importőr nevezte autóit. Tony Fall és Björn Waldegaard is versenyzett egy-egy alkalommal Bogárral, de átütő sikert nem ért el az 1600 köbcentiméteres, 120 lóerős boxer motorral szerelt kocsi. A svéd versenyző 1973-banhazai versenyén hatodik helyen végzett, míg ugyanebben az esztendőben az osztrák Georg Fischer az Akropolisz Rally-n az ötödik pozícióban ért célba, amivel megnyerte a gruppe 2-es kategóriát. Ez volt a Bogár legjobb világbajnoki helyezése. Sajnos a gyorsasági szakaszokon nem teremtett akkora kultuszt magának ez az egyedi jármű, mint a közutakon.
Már a csapotthátú kisautók piacán volt a Peugeot 104 ZS és a Renault 5 Alpine, mikor a Golf GTI megjelent, ráadásul a GTI nevet (a rövidítés a következő francia szavak kezdőbetűjéből áll össze: Grand Tourisme Injection) a Peugeot el is kezdte használni. A népautót gyártó cég a Bogár után a Golf gyártásának megkezdésekor sem mutatott nagy hajlandóságot a motorsportok irányába. Mint sok más csapotthátú autó, úgy a Golf ralikarrierjét is a Renault 5 Alpine sikerei indították útjára. Először a német bajnokságban szerepelt a Golf GTI, majd egy francia tuningcég látta meg a wolfsburgi gépben a lehetőséget és küldte harcba világbajnoki futamokon a ’70-es évek vége felé. A gruppe 2-es kocsit többek között Jean-Luc Therier is vezette.Az első igazi sikert aztán a svéd Per Eklund hozta, aki az 1980-as Monte-Carlo Rallye-n több gruppe 4-es autót megelőzve az abszolút ötödik helyezést érte el, amivel kategóriáját is megnyerte. Ezután honfitársa, Kalle Grundel szerepelt sikeresen hazája, azaz Svédország havas versenyein a Golffal. A svéd világbajnoki futamon 1982-ben a nyolcadik helyen végzett, egy évvel később pedig már az ötödik helyen ért célba, utóbbit immár az I-es Golf A csoportos változatával érte el. Mindezek az eredmények természetesen kategóriagyőzelmeket is eredményeztek és innen nem volt megállás. Grundel ezekben az esztendőkben nem talált az A7-es géposztályban legyőzőre többek között Angliában, Monte-Carlo-ban, Portugáliában és Korzikán sem.
A gruppe 2-es és az A csoportos változat között a legfőbb különbség az erőforrásban keresendő: előbbi egy 1,6 literes, 165 lóerős leadására képes motor volt, míg utóbbi hengerűrtartalma 1781 köbcentiméter, teljesítménye 170 lóerő, forgatónyomatéka 200 Newtonméter (hússzal több, mint az 1,6-os változaté). Mindkét aggregátot nyolc szeleppel és injektorral szerelték.
Az 1984-ben megjelenő II-es Golf GTI változata az 1,8 literes erőforrást örökölte. Grundel sikerei felébresztették a gyár érdeklődését, így a Golf elindulhatott végre a sikerek útján…
Forrás: www.rallye-info.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése